Fiatalok? Na ne...

Ismét egy írással reagálunk szakmai partnerünk, a Tripla-dupla legutóbbi podcastjére.

1052_hun_1265.jpg

Abban ugyanis a volt válogatott játékos, és éveken át külföldön is edzősködő, Déri Csaba szinte szóról-szóra azt mondta a tervezett U23-as szabályról, amit mi is gondolunk már hosszú ideje.

Már a mostani rendszer sem tökéletes. Szerintünk ugyanis a pályán az öt legjobbnak kellene lennie, nem pedig azoknak, akik valamilyen szabály révén beférnek a keretbe, azaz odakerülhetnek. Vegyük például a Szolnokot. Őket egyértelműen gyengíti a „magyarszabály”, hiszen míg bármelyik idehaza felnevelt játékos a pályán van, addig a nála sokkal jobb, klasszisokkal képzettebb (főként) amerikai a padon ül. Miért jó ez? Kinek jó ez?

Aki nem tud kosarazni az úgysem fog pályára jutni, aki pedig tud az úgy is helyet követel magának, lásd Hanga, Vojvoda vagy éppenséggel Perl pályafutását. A nyitóképen látható Benke Szilárd szabályok nélkül is a Falco egyik alapembere.

Természetesen eszünkben sincs a szolnokiakat védeni, hiszen a korábbi években rendre náluk volt a legjobb magyar állomány, így most azt írhatjuk: egyék meg, amit főztek…Most nem róluk beszélünk…

De…

Az U-23-as szabály totális öngól lenne

Ha valaki nem tudná miről is van szó, annak egy mondatos gyorstalpaló: a következő évad alapszakaszában, minden mérkőzés első félidejében kötelező lesz egy 23 év alatti magyar játékosnak a pályán lennie.

Ez több okból is katasztrofális következményekkel járhat.

Egyrészről nincs ma 14 NB1-re kész játékos idehaza ebben a korosztályban, uszkve minden csapat gyengülni fog. Pont most, amikor a magyar bajnokság komoly erősödésen ment át, amit legjobban az bizonyít, hogy egy olyan sztáredzőt tudott igazolni a Fehérvár, ami Déri szerint még öt éve is elképzelhetetlen lett volna. Hogy egy ilyen kaliberű tréner ide szerződött, ez azt mutatja, hogy igenis van már respektje a magyar bajnokságnak.

Miért gyengítjük szándékosan azt, amit az előző években felépítettünk? 

Továbbá milyen üzenettel jár mindez? „Nem is igazán kell edzésekre járnom és ott megszakadni, mert az edzőnek úgy is be kell tennie engem a csapatba.” - gondolhatja egy junior. Déri azt hangsúlyozta: míg Perl, Váradi megharcolt a csapatba kerülésért, most a szövetség tálcán nyújtja ezt a lehetőséget azoknak a fiataloknak, akik ezért nem dolgoztak meg. Miféle üzenet ez?

És gondoljuk mindezt tovább: az alapszakasz 26 mérkőzésének első félidejében tehát, kötelezően 2 magyarnak (egyikük 23 év alatti) kell a pályán lennie, a második félidőben elég egynek, de a jegyet váltó nézők majd azt fogják nézni, hogy az amerikai sztárjátékosok a padon ülnek, míg a magyar fiatalok a pályán vergődnek? Ez most komoly? Ez egy átgondolt szakmai koncepció? Ettől fognak fejlődni a fiatalok?

Egy dolgot úgy látszik elfelejtenek a szövetségben és az elmúlt években ezt a mondatot csak Báder Mártontól hallottuk: a kosárlabda, mint minden sport a nézőért van. A néző pedig a sztárokat akarja látni a pályán, a filmvásznon, a színpadon azaz mindenütt. Azért fizet ugyanis, nem pedig azért, hogy tanúja legyen a magyar fiatalok pallérozódásának. Azt tegyék az edzésen, ha pedig a teljesítményük olyan lesz, hogy helyet követelnek az amerikaik között, annak csak örülni fog a helyi közönség.

Úgy véljük, van még elég idő átgondolni ezt a kérdést, hiszen ha ez megvalósul, az nagyon komoly kihatással lesz a következő bajnokság színvonalára. És nem pozitív irányba. Hajrá magyar kosárlabda!

Kép: HunBasket

Turf&Sports

Kalandozások, elmélkedések sok-sok képpel elmesélve. Kapcsolat: turfandsports01@gmail.com https://www.instagram.com/turfandsports/